Gondolkodtam rajta, hogy ezt a reflexiót, visszajelzést, amit Kató Csabától kaptam jól elrejtsem magamban, és bármikor, ha elbizonytalanodom vegyem elő, vagy kiáltsam ki a világba…aztán rájöttem, nem kell választanom. Megosztom és nagyon elrejtem.
„A tegnapi csoportos coaching során a bennem megjelenő egyik „belső adat” ennek a táncnak a képe volt. Valamennyit meg is említettem ebből a reflexióban.
A tangó egy improvizatív tánc, amiben, talán éppen ezért, nagyon fontos a tisztelet. Tisztelet a párom iránt és a tangó szellemisége iránt. Ha ez a kettő megvan, akkor bármi születhet a parketten, az tangó lesz.
Ez látszik Gianpiero és Maria táncán. Gianpiero nagy tisztelettel vezeti Mariat. Érzékeli, hogy mi van benne és arra válaszolva vezeti. Vezeti, de nem rángatja, vonszolja, tuszkolja…
Mivel nem tangó zenére táncolnak, ezért erőteljesen megjelenik benne a tangó szelleme iránti tisztelet is. Az „idegen” zenére táncolnak, mégis tangóznak, bár több olyan elemet is megengednek maguknak, amik nem klasszikus tangó lépések, de tangósan csinálják.
Hogy ezt meg tudják csinálni, ehhez több ezere tangó-kilométer kell a lábaikba. A klasszikus elemek mély bevésődése adja meg ezt a fokú szabadságot. Ők már élik a tangót, nem csinálják.
Ezt éreztem a tegnapi coachingon. A több ezer coaching-kilométerből fakadó szabadságot. Örülök, hogy ennek részese lehettem. Egy, még távoli célt mutatott meg, amiért érdemes dolgozni. Köszönöm Mónika! Köszönöm Mindnyájatoknak!” Kató Csaba ( TTF5)